Az Oscar-jelölések alapján klasszikus hollywoodi évnek tűnik az idei, egyértelmű a sztárdominancia és az aranykor iránti nosztalgia. A sors iróniája persze, hogy a fődíj legnagyobb esélyese a The Artist - A némafilmes (tíz jelölés) hiába kacsint vissza az amerikai mozi legdicsőbb pillanataira, mégiscsak egy francia produkció. A többi kategóriában viszont mintha egy nagyon attraktív iskola osztálytalálkozóját néznénk; újra jelölt ugyanis George Clooney, Michelle Williams, Brad Pitt, Meryl Streep és Martin Scorsese. A fődíj sorsa nagyjából eldőlt, de a színészi kategóriákban még várhatók meglepetések.

A tavalyi évre úgy fogunk emlékezni, mint egy fantasztikusan jó szezonra, ami csúnya véget ért, hiszen a legbénább jelölt (A király beszéde) verte le az azóta kultfilmekké magasztosult remekművekből (Social Network, Fekete hattyú, Winter's Bone, A harcos, A félszemű, 127 óra, A gyerekek jól vannak) álló mezőnyt. A rossz szájíz azért is kihatással van az idei évre, mert a kockázatosabb témák és a napjainkban játszódó filmek szinte teljesen hiányoznak az idei legjobb film jelöltekből. Édes nosztalgia hatja át Scorsese A leleményes Hugó-ját, ami idén a legtöbb jelölést (11-et) gyűjtötte be, Woody Allen Éjfélkor Párizsban-ját és az éllovas The Artist - A némafilmes-t is, a Spielberg-féle csatalóról (Hadak útján) nem is beszélve.

Noha amerikai stáb és színészek is dolgoztak a The Artist-on, az egyetlen érv, ami útját állhatja a fődíjért, az, hogy francia. A feliratfóbiás amerikaiakat talán kielégítette, hogy a filmben nem szólalnak meg sem franciául, sem más nyelven, de összességében teljesen logikus lenne, hogy Hollywood legfőbb elismerését is megkapja ez a Hollywood előtt tisztelgő csodás kis némafilm. Páran még meg vannak győződve arról, hogy a könnyed műfajú (a Szerelmes Shakespeare és a Chicago analógiáján) The Artist ismeretlen francia rendezője nem nyerhet olyan nagyágyúkkal szemben a rendezői kategóriában, mint Scorsese, Payne vagy Woody Allen, de tavaly ez az érv szépen bedőlt a Tom Hooper kontra Fincher, Aronofsky, Coen testvérek, O. Russell precedens kapcsán. Pár nap múlva annyival okosabban leszünk, hogy ha a rendezők kamarája (DGA) Hazanaviciust találja a legjobbnak, akkor tarolni fog az Oscaron a The Artist.

A látszat ellenére nem a People magazin éves "A világ legszexisebb férfija" finalistáit látjuk, hanem egyszerűen ilyen sármos az idei férfi főszereplői mezőny. Sokan arra fogadnak, hogy Clooney simán hozza a második Oscarját (de az első főszereplőit, a Szirianá-ért a mellékszereplők közt nyert), hogy az öt szoborra jelölt Utódok-nak is jusson fontosabb díj, de elképzelhető, hogy országos barátjával, Brad Pitt-tel (aki egyébként jobban megérdemelné az éllovas-státuszt, főleg, hogy Az élet fájá-ban is briliánsat alakított) egymást ütik ki, begyűjtve a Hollywood legfontosabb vezérhímeire leadott voksokat. Ez a helyzet Jean Dujardinnek kedvezhet, aki hazájában Clooney-hoz és Pitthez hasonló sztárstátuszt élvez, az USA-ban viszont újoncnak számít és az angol nyelvvel is hadilábon áll (bár a Golden Globe-köszönőbeszédre szépen összeszedte magát). Izgalmas volt a fennmaradó két hely sorsa, hiszen öt érdemes alakítás versengett számos korábbi elismeréssel megtámogatva. Sokan arra fogadtak, hogy Michael Fassbenderé (A szégyentelen) vagy Leonardo DiCaprioé (J Edgar) lesz az utolsó hely, de az Akadémia Clint Eastwood öregmaszkjaiból és a korhatáros szexfüggőből sem kért, hanem nagy meglepetésre Demián Bichir mexikói színészt jelölte a korrekt, de kiemelkedőnek semmiképp sem nevezhető bevándorló apa-fiú drámáért, az A Better Life-ért. Bichirt egyébként a Spangli - Weeds című sorozat mexikói maffiafőnökeként, valamint a Che című kétrészes büntetés Fidel Castrójaként láthattuk korábban. Lényegesen örömtelibb hír viszont Gary Oldman első (!) Oscar-jelölése, bár a britek által ezerrel nyomatott anti-James Bond szuperkémfilm sajnos a legjobb film és rendezői mezőnybe nem tudott betörni.

A tavalyi fantasztikusan erős női mezőny után némileg kiábrándító végignézni az idei jelöltek listáján, főleg, hogy hiába van óriási színésznőkről szó, legtöbbjük gyenge filmben szerepelt. Ez abszolút igaz a két legnagyobb esélyesre, Meryl Streepre és Viola Davisre, de a szexi magazinfotósorozattal hajrázó Michelle Williams is jobb filmet érdemelt volna remek Marilyn Monroe-idézéséhez. Bizonyos szempontból lehet örülni Glenn Close életműelismerés-szerű jelölésének is, főleg, hogy 23 év után hatodjára kerül Oscar-közelbe, de az Albert Nobbs koránt sincs a nyolcvanas évekbeli jelölt alakításai (pl. Veszedelmes viszonyok, Végzetes vonzerő) színvonalán - éppen ezért nem is kell Glenn-Meryl visszavágóról beszélni idén. A közepes film-kiemelkedő főszereplőnő séma alól kivételt jelent a végül meglepetésként bekerült Rooney Mara elismerése, ami A tetovált lány vártnál nagyobb támogatottságának bizonyítéka (bár a legjobb film és legjobb rendezői mezőnyből kimaradt).

Meryl Streep átlag kétévente megkerülhetetlen tényező az Oscaron és sokan hajlamosak garantáltnak tekinteni a kiemelkedő teljesítményét. Érdemes rögtönzött közvélemény-kutatást tartani és ki fog derülni, hogy a legtöbb ember szerint már vagy tíz Oscarja van. Az igazság persze az, hogy egy mellékszereplői (Kramer kontra Kramer) és egy főszereplői (Sophie választása) Oscar után harminc évig nem nyert, viszont a mostanival együtt összesen rekordszámú 17 jelölést gyűjtött be. Sokan egyre erőteljesebben követelik, hogy nyerje meg végre a harmadik Oscarját, de szinte minden alkalommal van nála esélyesebb versenyző.

Most sincs másképp, ráadásul a Kétely-beli szereplőtársának, Viola Davisnek pont ő kampányolt, hogy kapjon már egy normális főszerepet. Hogy A segítség-e az a bizonyos főszerep, arról megoszlanak a vélemények, hiszen a Davis legfeljebb második női főszereplő (azaz mellékszereplő) Emma Stone mögött. Mindenesetre óriási jóindulat övezi a már számos remek film apróbb szerepében bizonyított Viola kampányát és az Amerikai Filmakadémia szereti időről-időre azt is kimutatni, hogy támogatja a színesbőrű művészeket és a rasszizmus helytelenségéről prédikáló filmeket. Nem utolsó szempont, hogy A segítség négy jelölést gyűjtött be, ott van a legjobb filmek mezőnyében és 25 millió dolláros költségvetéssel már 170 millió dollárt termelt az amerikai mozikasszáknál (ráadásul férfi húzónév nélkül). A legjobb film jelöltek között a legnagyobb közönség- és kasszasiker, így egyértelmű, hogy nem távozhat üres kézzel az Oscar-gáláról.

Mindezen érvek ellenére mégsem tartom kizártnak, hogy Michelle Williams okozzon egy óriási meglepetést, pusztán azért, mert az Akadémia szavazói között rengeteg a gyarló, idősödő férfi, aki gyönyörű fiatal színésznők kezében szeret Oscart látni (lásd az utóbbi tizenöt év összes legjobb női főszereplő nyertesét, Helen Mirren kivételével) politikai korrektség ide vagy oda. Ráadásul Williams nem egy Sandra Bullock vagy Reese Witherspoon, hanem teljesen vállalható, hiteles döntés lehet bárki részéről és egyértelműen ő lenne az éllovas, ha az Egy hét Marilynnel kicsit fajsúlyosabbra sikerül.


A legnagyobb idei izgalom az volt a fő kategóriában, hogy hány jelölt lesz, hiszen az új szabályoknak megfelelően csak az a film kerülhetett be a legjobb filmek jelöltjei közé, amit a szavazók öt százaléka első helyen említ. Az, hogy végül kilenc jelölt lett mindössze annyit jelent, hogy világos képünk lehet az Akadémia idei kedvenceiről. Nyilván nincs esélye a fődíjra például A segítség-nek, vagy a Pénzcsináló-nak, de pusztán az a tény, hogy a szavazók egy része az év legjobb filmjének tartja őket, elősegítheti a győzelmüket például a színészi kategóriákban. Meglepetésről nem igazán beszélhetünk ennyi jelölttel, bár az érdekes, hogy a filmes kamarák és a kritikusok által teljesen ignorált, az utolsó pillanatban levetített Rém hangosan és irtó közel be tudott kerülni a kilenc legjobb film közé. Az élet fájá-t is jobban szerették, mint az várható volt, Terrence Malick rendezői jelölését még csak-csak meg lehetett jósolni, de arra nem számítottunk, hogy a fődíjért is versenyben lesz. Halottnak tűnt Spielberg csatalova is, de a Hadak útján végül csak szerzett legjobb film jelölést.

A rendezők mezőnyével kapcsolatban érdekesség, hogy a legtöbb rendezői Oscar-jelöléssel rendelkező, még élő és alkotó rendezők közül három (Martin Scorsese, Woody Allen, Steven Spielberg - 6-6-6 jelölés, 1-1-2 győzelem) is versenyben volt idén és kettőnek sikerült is hétre emelni a rekordot. Scorsese egyébként valamennyire esélyes rá, hogy behozza Spielberg két győzelmét, Woody Allen inkább a forgatókönyvírói kategóriában készülhet rekord felállítására.